Az építkezésünk elérkezett a legizgalmasabb fázisába. Napról-napra otthonosabb formát ölt a ház és én már nem bírom fékezni az álmodozó képzeletemet. Vakolt falak helyett már festett falakat látok, beton helyett burkolatokat, a csőcsonkok helyén…
Gyerekkoromban nagyon szerettem, mikor Mami töltött Albert kekszet készített. Tetszett, ahogy a kekszeket össze kellett ragasztani, azt, hogy milyen szép csíkosak lettek szeleteléskor és gyerekként a cél érdekében még azt is bírtam kivárni, hogy…
Női szeszély. Már a neve is sokat sejtető, mintha valaha úgy keletkezett volna ez a recept, hogy valaki- egy szeszélyes nőszemély- egy hirtelen hangulattól vezérelve összedobta ezt a sütit.
Mami kézzel írt receptkönyvében az elsők…
Szinte hihetletlen, hogy már 9 hónap telt el azóta, hogy kiköltöztünk a kicsi házból és elkezdtük a felújítás hosszú, türelmet, kitartást és legfőképp reményt és hitet igénylő folyamatát. Ha valaki elmondja nekem az elején,…
Nézem a testvérem által átküldött, az összetéveszthetetlen zsinórírással teleírt papírlapot és soronként olvasom végig a megszokott módon nem túl bőbeszédűre sikeredett leírást:
“Krumplis pogácsa
1 kg rétesliszt
1/2 kg krumpli
1 db ráma
2 dl tejfel
6 dkg élesztő
1 1/2…
Másfél éve volt főszereplő a blogon a tejbegríz, vagy ahogy mi családon belül nevezzük: pepi. Ahogy már akkor is megjegyeztem, szerintem méltatlanul mellőzött ez a csodálatos és sokoldalú édesség és ezt igyekeztem vizuális bizonyítékkal…
Vége volt a nagy melegnek, a vénasszonyok nyarát éltük éppen és arra vártunk, hogy a házunk felújításához szükséges dokumentumokat be tudjuk adni, és végre elkezdődhessen az építkezés. Áron szorgalmasan járt ki a magára maradt…
A múltkori bejegyzésben a kudarcok fontosságáról írtam és egy kakaós kalácsról, ami második próbálkozásra már igazi, foszlós, lágy kalács lett. Másnap üzenetet kapok Linditől- akivel nem ismertük egymást egészen két nappal ezelőttig, de Melcsi…
“Nem vallottam kudarcot, csupán ezer módot találtam, amellyel nem lehet villanyfényt előállítani. Ennyivel közelebb jutottam ahhoz, amelyikkel lehet”- mondta Thomas Edison, amikor a kudarcairól faggatták. Ezt a gondolatot Kata mondja el nekem a beszélgetésünkkor,…
“ Főztem gulyáslevest. Keversz be hozzá palacsintát?- jön útközben a rövid üzenet Anyutól, én pedig smsfordultával válaszolom, hogy persze, és hogy sietek.
Miközben tíz perc alatt összeállítom a tésztát francia recept alapján, ahogy annak idején…
Az idei év utolsó blogbejegyzésében rendhagyót terveztem számotokra. Valami olyat, amit az év végének közeledtével, az ünnepekre való felkészülés hevében és rohanásában gyakran elfelejtünk. Egy békés, csendes pillanatot, amikor elmerülünk egy tejszínhabos, krémes forró…
A karácsony előtti készülődésben szinte lehetetlen feladatnak tűnik a lassítás, a csendes készülődés, a felkészülés a régi elengedésére, és az új fogadására.
Mindenesetre megpróbálom, még akkor is, ha minden nap kapok legalább három “már csak……
“Édes kis Nusikám!”
Remélem, már nem vagy beteg. Látod milyen kedves ez a Klári írt neked.
Ha csak tudsz írjál nekem.
Sokszor csókol
Lili
1927. V/22. “
Ezek a sorok állnak azon a képeslapon, amire egy évtizeddel ezelőtt…
Három hét múlva karácsony. Ez akkor tudatosul bennem, amikor végiggondolom, hogy az elkövetkező időben mi mindent fogok Nektek készíteni a blogon. Miközben Carl Honoré: In praise of slowness (A lassúság dícsérete) című könyvét olvasom,…
Reggel tejfehér ködben ébredünk. A fény csak árnyéka önmagának, valamiféle derengésben telik az egész nap és úgy tűnik, minden szürke színű lett. Még az emberek hangulata is.
Ilyenkor nehezebb észrevenni a szépséget, mint egyébként, pedig…
AZ EMLÉKEK ÍZÉRŐL
Az Emlékek Íze egy kis vidéki ebédlőasztal a Bakonyban, ahol időnként összetalálkozunk, bárhol is legyünk a világban. Beszélgetünk, főzünk és olyan ételeket kóstolgatunk, amelyek íze régi emlékeket idéznek fel, aztán újakat teremtenek. Neubauer Judit vagyok, szakács, ételfotós és szenvedélyes élet és ételimádó. Jó, hogy itt vagy!