csokoládékrém erdei szamócával az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

Csokikrém erdei szamócával és némi „vizes” kalanddal

Ülök a bejárati lépcsőn, a kedvenc helyemen és farkasszemet nézek egy egy méter mély gödörrel. Nem újabb gyümölcsfát szerettünk volna ültetni, nem is Beeper döntött úgy, hogy megpróbál Kínáig eljutni egy vakondot követve.
Néhány nappal ezelőtt este gyanús hangra leszünk figyelmesek. Talán a bojlerből jön? A sötétben járkálok a kertben, megnézem a pincét, a nyári konyhát, majd végül a bejárati ajtónk előtt felbugyogó vízre leszek figyelmes. Csőtörés.
Ebben a pillanatban ha lehet, még jobban szeretem Áront, mint egyébként, mert este 11-kor lemászni az ősrégi vízaknába- ahol egyébként én nyakig eltűnök- és elzárni a vizet számomra valódi hőstettnek tűnik.
Ilyenkor szembesülök a ténnyel- ahogy már néhányszor a beköltözésünk óta- hogy egy öreg házban a komfort és a kényelem nem magától értetődő adottság, hanem inkább törékeny tényező, és az, amit olyan természetességgel veszek tudomásul, milyen értékké válik, ha nincs. Márpedig fájdalmasan hiányzik a folyó víz. Nem tudok főzni, a meglévő mosogatnivalót kosarakban hordom Anyuhoz elmosogatni, akihez ideiglenesen beköltözünk néhány táskába dobált ruhadarab, az ágyneműnk és természetesen Beeper kíséretében. Az utóbbi napok nyári hősége megviseli a növényeket, a kertünk végében csordogáló patakról hordom fel a vizet és bosszankodva veszem tudomásul, hogy már a második körben elfáradok a tíz literes kannát cipelve a tűző napon. Bodzaszörpöt szeretnék készíteni, de ahhoz is víz kell, kezet mosni se tudok, így, hogy valami történjen, kezembe veszem az ásót, és nekiállok megkeresni a vízcsövet, amíg Áron megérkezik. Kicsit olyan, mintha kincset keresnék, de a kincs ebben az esetben egy rozsdás vascső, ami egyszerűen nem hajlandó előbukkanni. Ráadásul fogalmam sincs, hogy jó helyen keresem-e, illetve azt se tudom, hogy pontosan mit, így történhet meg ,hogy ujjongva megünneplem a szennyvízcső megtalálását. Végül másnapra megérkezik a segítség, meglesz a cső is, de a víz vékony sugárban csordogál az alapból. Fel kell törni az aljzatot a házban.
Mit is készítsek Nektek, úgy, hogy a ház napok óta nem volt lakható és tábori körülmények között ingázunk az otthonunk és Anyu háza között? A csoki mindig jó megoldásnak tűnik, ha le van törve az ember és a világ szerintem legfinomabb gyümölcséből, az erdei szamócából pedig egész szőnyegnyi termett Anyu kertjében. Eszembe jut egy csokoládékrém receptje, amibe a minap bukkantam bele az egyik megsárgult lapú szakácskönyvemben. Pillanatok alatt sűrűre főzöm a csokit a tejjel és a cukorral, feloldom benne a zselatint és miután kihűlt, hozzákeverem a felvert tejszínhabot. Kanalazva a szamócával megszórt csokikrémet, az idegeim is kicsit kisimulnak és próbálom a dolgok jó oldalát nézni. Egy rövid időre újra gyerek lehetek, akinek az Anyukája finom vacsorát készít és segít befejezni a bodzaszörpöt. Szedhetek kedvemre szamócát a kertben, van egy patakunk, ami segít a virágok életben tartásában és egyszer végül úgyis minden megoldódik.
Nevetséges módon még a nehézségek ellenére sem cserélném el ezt a kicsi házat apró és néha szűkös helységeivel, öregecske tetőjével, rozsdás vízvezetékével és repedezett lépcsőjével együtt.
Nem tökéletes, de- talán pontosan ezért, vagy ennek ellenére- mi így szeretjük.

Csokoládékrém erdei szamócával
( bánffyhunyadi Hunyadi Erzsébet receptje alapján)

Hozzávalók 6 főre
120 g cukor
120 g étcsokoládé
200 ml tej
4 zselatinlap
500 ml habtejszín

két maroknyi erdei szamóca

Egy nyeles edényben felforralom a tejet az étcsokival és a cukorral, sűrűre főzöm, majd félrehúzom. Az eredeti receptben forró tejben oldja fel az író a zselatint, de tudomásom szerint a mostani zselatin elvesztené úgy a zselésítő képességét, így nem próbálkozok forró tejjel. Inkább jól kicsavarom a hideg vízben áztatás után és hozzáadom a csokikrémhez. Hagyom kihűlni, közben kemény habbá verem a tejszínt és a csokihoz keverem úgy, hogy ne törjem össze a habot. Poharakba töltöm, frissen szedett szamócával megszórom és reszelt csokival díszítem.csokoládékrém erdei szamócával az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

csokoládékrém erdei szamócával az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

csokoládékrém erdei szamócával az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

csokoládékrém erdei szamócával az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

csokoládékrém erdei szamócával az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

csokoládékrém erdei szamócával az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

csokoládékrém erdei szamócával az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

csokoládékrém erdei szamócával az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

csokoládékrém erdei szamócával az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

Neubauer Judit

Hozzászólás írása

Kapcsolódó bejegyzések

AZ EMLÉKEK ÍZÉRŐL

Az Emlékek Íze egy kis vidéki ebédlőasztal a Bakonyban, ahol időnként összetalálkozunk, bárhol is legyünk a világban. Beszélgetünk, főzünk és olyan ételeket kóstolgatunk, amelyek íze régi emlékeket idéznek fel, aztán újakat teremtenek. Neubauer Judit vagyok, szakács, ételfotós és szenvedélyes élet és ételimádó. Jó, hogy itt vagy!

Az Emlékek Íze konyhájából a postafiókodba