Karácsonyra hangolódunk 2.rész: bejgli

bejgli az Emlékek Íze konyhájából

bejgli az Emlékek Íze konyhájábólAz idei tél egyelőre nem örvendeztetett meg minket hóval, csupán egyszer, ami másnapra már csak apró foltokban maradt meg. Áron persze örül ennek, mert nem kell havat lapátolnia, én egy kicsit azért sajnálom, mert nagyon romantikus lenne a hóval borított Bakony, ha leszámítom a közlekedési nehézségeket. Helyette viszont vannak szeles, hideg napok és deres hajnalok. Nehéz elszakadni ilyenkor a cserépkályha mellől, viszont a kinti munka felmelegít és boldogan gyönyörködöm azokban a szabályos körökben, amiket a fák alá a lehullott lombból rajzolok. Mindeközben kiskutya a hideggel mit sem törődve nyargal szájában a gumicsirkéjével és időnként beledobja a gondosan kialakított köreim kellős közepébe. tél  a Bakonybantél  a Bakonyban
A karácsonyi készülődés második felvonásaként bejglit sütök. Szakácsként, úgy, hogy jó ideig cukrászként is dolgoztam Spanyolországban, kevés étel vagy sütemény tudja megrengetni az önbizalmamat, vagy stresszt okozni. Nos, a bejgli a kevés kivétel közé tartozik. Anyu minden évben megsütötte, de valahogy engem nem vitt rá a lélek, egészen mostanáig. Hetek óta tudom, hogy erre a napra bejglit fogok Nektek készíteni és igyekeztem lélekben rákészülni. Abban biztos voltam, hogy finom lesz, de ez a fotón igencsak kevés. Mi lesz, ha nem lesz szép és a rettegett repedésre gondoltam, amit nagymamáink és anyáink emlegetnek. Mi van, ha bereped? Az izgalmamat tetézte, hogy az idei diónk megtörésekor kiderült, hogy a termés egy betegség következtében teljesen tönkrement. Ani, a szomszédom ment meg egy zacskónyi dióbéllel, így nekiállhatok a rettegett karácsonyi süteménynek.
A bejglinél, mint minden összetettebb receptnél az ördög a részletekben lakozik. Anyának hála jól veszem az akadályokat, aztán ülök a sütőm előtt, és elemlámpával világítok be a kissé kopott üvegajtón, hogy megállapítsam, hogy vajon nem repedt-e meg. Óriási, megkönnyebbült sóhajjal veszem ki az első három bejglit a sütőből. Tökéletes, csodálatos, aranybarna és márványos. Az utolsó kis tekerccsel viszont kisebb baleset történik. A kerti asztalon pihenés közben egy hirtelen jött szellő ráragasztja a sütőpapírt, és mire le tudom róla fejteni, addigra már megsérült a tészta, ahol persze sütés közben meg is reped. “El fog fogyni”- vigasztal Áron, majd az este folyamán fél rúd mákos bejgli rejtélyes módon eltűnik. Azóta is keressük, kiskutyára, esetleg a gumicsirkére gyanakszunk…
Ui: A receptet részletesen, gondosan írtam le Nektek, hogy biztos legyen a siker. Csak vigyázzatok a hirtelen feltámadt széllel..valamint a kiskutyákkal és a gumicsirkékkel!

Mákos és diós bejgli
4 kis rúdhoz
Hozzávalók:
A tésztához:
500 g liszt
250 g vaj vagy margarin
100 ml tejföl
2+2 tojás (2 egész a tésztához, 1 egész tojás és egy tojásfehérje a kenéshez)
50 g porcukor
20 g élesztő
1 csipet só

Diótöltelék:
150 g darált dió
100 g porcukor
25 g zsemlemorzsa
20 g apróra vágott mazsola
1/2 citrom reszelt héja
100 ml víz

Máktöltelék:
150 g darált mák
100 g cukor
100 ml tej
1 csg. vaníliás cukor
1/2 citrom reszelt héja
25 g búzadara

Először elkészítem a töltelékeket, hogy legyen idejük kihűlni. A diótöltelékhez a vizet felforralom a cukorral, ha elolvadt, akkor beleteszem a diót, a mazsolát, a zsemlemorzsát, összefőzöm pár perc alatt és a végén hozzáadom a reszelt citromhéjat. Ha túl sűrű, akkor hozzáöntök egy kis tejet. Fontos, hogy a töltelék ne legyen túl folyós, mert akkor kifolyik, vagy megreped a tészta.
A máktöltelékhez a tejet felteszem forrni, belekeverem a búzadarával elkevert mákot, majd végül a cukrot és a reszelt citromhéjat.
A tésztához 50 ml tejfölt kicsit meglangyosítok és az előírt cukormennyiségből egy kávéskanállal feloldok benne, majd hozzákeverem az élesztőt. Letakarva hagyom egy kicsit felfutni. A két tojást habosra felverem. A lisztet elmorzsolom a vajjal (én le szoktam reszelni a vajat és így adom a liszthez), mehet hozzá a maradék tejföl, a felfutott élesztő, cukor, só és a felvert tojás. Addig gyúrom, amíg szép sima, ruganyos tészta lesz belőle. Letakarom egy konyharuhával és 2 órán át kelesztem. Ezután 4 egyenlő részre osztom (kb. 250 grammos darabok lesznek) és egyenként téglalap alakúra nyújtom őket. 2 centiméternyi csíkot körben szabadon hagyva megkenem a töltelékkel, felcsavarom és a végeket behajtom az aljára. Sütőpapírral bélelt tepsire úgy helyezem, hogy a csavarás vége alulra kerüljön. Így járok el mind a négy rúddal, majd megkenem őket az egész felvert tojással és langyos helyen egy órán át hagyom őket kelni. Ezután tojásfehérjével kenem meg a rudakat és hideg helyen még fél órán keresztül pihentetem. Ilyenkor télen ki lehet tenni a kerti asztalra, csak óvatosan, hogy az állatok meg ne találják. Ettől a hidegtől lesz márványos a tészta. A sütőt közben előmelegítem 200 fokra (légkeverésnél 170-180 fokra), a bejgli oldalát villával megszurkálom és addig sütöm, amíg szép aranybarna színt kap, kb. 25-30 percig. A sütő ajtaját lehetőleg nem szabad kinyitni, a begjli egy érzékeny tészta. bejgli az Emlékek Íze konyhájából bejgli az Emlékek Íze konyhájából bejgli az Emlékek Íze konyhájábólbejgli az Emlékek Íze konyhájábólbejgli az Emlékek Íze konyhájából bejgli az Emlékek Íze konyhájábólbejgli az Emlékek Íze konyhájábólbejgli az Emlékek Íze konyhájából bejgli az Emlékek Íze konyhájábólbejgli az Emlékek Íze konyhájából bejgli az Emlékek Íze konyhájából bejgli az Emlékek Íze konyhájábólbejgli az Emlékek Íze konyhájából bejgli az Emlékek Íze konyhájából

RELATED POSTS

LEAVE A COMMENT

Az Emlékek Íze konyhájából a postafiókodba

error: Copyrighted material by Taste of Memories/Emlékek Íze